Jelenlegi hely
Én, a király - A Turul nemzetsége 4.
További ajánlataink
Bővebben...
A regény elején él még Geyza, a fia, Vajk pedig kezd ismerkedni az államvezetés művészetével. A fiatal férfira hamar rászakadnak a gondok. Apja halála után nemcsak a hét vezérrel gyűlik meg a baja, sokan ellenzik azt is, hogy a kereszténység terjesztése mellett áll ki – éppen az ország fennmaradása érdekében. Nem tud mindenkinek megfelelni, de ismeri a célt: a Hon csak úgy maradhat fenn, ha kereszténnyé lesz. Nincs könnyű dolga. Előbb Koppány lázadását kell levernie, aztán Ajtony nagyúr szegül vele szembe, sokaknak nem tetszik az sem, hogy bajor hercegnőt vesz feleségül.
Az olvasó megismerkedhet olyan magyarokkal is, akik nem fényes palotában laknak, nem minden napra jut ételük, dolgozniuk kell nap mint nap, és betegségeket, veszedelmeket, rablók támadásait kell kivédeniük. Ebben az „alulnézetben” látjuk a korábbi kötetekben megismert dunai révész és a kovácsmester családjainak, újabb nemzedékeinek további kalandjait is. Közben megtudjuk, hogy egy gyógyító „füvesember” hogyan hasznosítja tudását. Élet és halál azon időkben együtt járt, hőseinket sem kímélte a kor. Az 1000. évben és azt követően izgalmas események történtek őseinkkel.
Vajk immár visszavonhatatlanul Istvánná és királlyá lett, és innentől veszi kezdetét az a történet, amely első királyunk kalandos, politikai cselszövésekkel tarkított állami és magánéletét mutatja be.
Adatok
A szerzőről
Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) magyar író, műfordító, eszperantista. Rendkívül termékeny író, több mint 700 könyve jelent meg magyar nyelven. Mintegy 11 millió példányban keltek el művei. Főleg sci-fi könyvei és paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál. Számos nyelven adták ki műveit, köztük perzsául és eszperantóul is.
Eredeti családneve Niedermayer. Szülei javarészt Veszprém és Somogy megyei falvakban éltek; apja körzeti orvosi munkát vállalt, anyja pedig a háztartást vezette. Nemere visszaemlékezései szerint szerette a falusi életmódot. Az iskolát viszont szenvedésként élte meg; nehezen viselte a tanintézet rendszerét és a tanórák többségét, csupán az irodalom- és földrajzórákat kedvelte. 1963-tól, az érettségi megszerzése után munkába állt. Budapesten töltötte le katonai szolgálatát. Ezután az Állami Térképészeti Hivatalnál dolgozott, majd boncsegéd lett, és boncolásokon is részt vett. Rövid ideig statisztaként dolgozott a Hunnia Filmgyárban.
1964 nyarán egy fiatal lengyel tanárnőnek és barátainak tolmácsolt eszperantó nyelven. Lengyelországba látogat. 1966-ban feleségül is vette korábban megismert lengyel barátnőjét. 1967-ben megszületett lánya, Kinga. Házassága válással végződött. 1970-ben megpróbált nyugatra disszidálni, de a varsói repülőtéren feltartóztatták. Végül még 1972-ben visszaszökött Magyarországra, Esztergomban telepedett le, és beiratkozott az ELTE könyvtár szakára. 1975-ben diplomázott. 1972–1979 között másodállásban mint mentőápoló, könyvtáros és biztosítási ügynök dolgozott, majd 1980-tól szabadúszó és főállású író lett. Az 1970-es években sikerült több újságnál is megjelentetni írásait. Első könyve (A rémület irányítószáma - krimiregény) 1974-ben jelent meg, amelyet egyre több követett. 1980-ban, A fantasztikus nagynéni címmel megjelent az első ifjúsági regénye, mellyel megindult a hírnév felé. 1981 óta már nem volt év, amikor ne jelentek volna meg Nemere-könyvek. A rejtélyes jelenségekkel, a történelem titkaival és az emberi képességekkel kapcsolatos paratudományos könyvei ellentmondásos visszhangra találtak, de ismertté tették a nevét. Később egyre gyakrabban írt írói álnév alatt, néha női néven is. Napjainkban főleg történelmi témájú könyveket publikál, nem szokványos módon. Néhány évig egy tévécsatornánál interjú műsort vezetett.