Jelenlegi hely
Holttest a könyvtárszobában /Puha (új kiadás)
További ajánlataink
Bővebben...
„ A regényekben mindig a könyvtárszobában akadnak rá a hullákra. A való életben sohasem hallottam ilyesmit.”
A szobalány izgatottan csörtet be Bantryék hálószobájába, hogy közölje a felkavaró hírt: egy holttest fekszik a könyvtárszobában! Miután az ezredes félálomból ébredező felesége ráveszi hitetlenkedő férjét, hogy járjon utána a dolognak, kiderül, hogy a hír igaz. A személyzet egy olcsó estélyi ruhát viselő, fiatal, platinaszőke táncosnő hullájára bukkant – az ismeretlen nőt megfojtották.
De vajon hogy kerül a húszmérföldnyire lévő felkapott üdülőhely fényűző szállójának táncosnője a vidéki kisfaluban élő, tiszteletre méltó ezredes házába? A szálak a Majestic Hotelbe vezetik a magas rangú nyomozókat, akiknek először azt kell megfejteniük, hogy kinek állt érdekében a gyilkosság. Szerencsére Mrs. Bantry barátnője, az éles eszű Miss Marple is bekapcsolódik a nyomozásba, és végül ő segíti ki a zsákutcába jutott rendőrtiszteket.
Adatok
A szerzőről
Agatha Christie (Torquay, 1890. szeptember 15. – Wallingford, 1976. január 12.) angol írónő, „a krimi koronázatlan királynője. Mintegy 80 detektívregénye és nagy sikereket arató West End-i színpadi darabjai miatt emlékezetes.
1890. szeptember 15-én a délnyugat-angliai tengerparti Torquay városában Agatha Mary Clarissa Miller néven látta meg a napvilágot. Anyja, Clara Boehmer angol, míg apja, Frederick Alvah Miller amerikai származású. A Miller házaspár harmadik gyermeke volt. 1897-ben édesapja betegeskedése, valamint a család anyagi helyzetének romlása miatt bérbe adták ashfieldi otthonukat és Dél-Franciaországba költöztek. Itt tanult meg Agatha hallás után rendkívül jól franciául. A hosszúra nyúlt „nyaralás” befejeztével visszaköltöztek Angliába, azonban apja egészsége nem javult, meghalt. Agatha 1912-ben ismerte meg Archibald Christie-t, a Royal Flying Corps pilótáját egy táncestélyen. 1914. december 24-én házasodtak össze. Egy gyermekük született: Rosalind Margaret Clarissa Christie 1919. augusztus 5-én Ashfieldben. Agatha az első világháború ideje alatt a torquayi kórházban ápolónőként, majd vizsgáit letéve egy új gyógyszerlaboratóriumban dolgozott. Ekkor formálódott meg benne a regényírás gondolata, melyben mérgezéssel követnék el a bűncselekményt, és egy detektív alakja is, aki kideríti az igazságot. Ő a híres Hercule Poirot, a zseniális belga nyugalmazott nyomozó, aki a háború viszontagságai miatt menekült Angliába. A könyv elkészültével Agatha elküldte a kéziratot hat kiadónak, azonban mindenhol elutasították. 1920-ban végül megjelent regénye – a Bodley Head főnöke, John Lane csekély összeget fizetett az elsőkönyves szerzőnek (mintegy 25 fontot), és következő öt könyvének kiadási jogát is hasonló feltételekkel kötötte le. Agatha lelkesen és tudatlanul aláírta a szerződést. 1926 Agatha Christie életének legjelentősebb fordulópontja volt, ekkor jelent meg Az Ackroyd-gyilkosság, mellyel elindult a világhírnév felé. 1928-ban elvált Archibaldtól. Agatha 40 évesen ismerte meg a fiatal régészt, Max Mallowant, egy, a Közel-Keleten tett útja során. 1930. szeptember 11-én összeházasodtak Skóciában. Christie a második világháború alatt is segédkezett a kórházban, és rendszeresen kísérte el második férjét ásatásokra. Ezek az expedíciók adták az ötletet több híres művéhez is, például a Gyilkosság Mezopotámiában-hoz vagy a Halál a Níluson-hoz. 1976. január 12-én, 85 évesen halt meg berkshire-i otthonában, Wallingfordban.
Christie első regényét, A titokzatos stylesi esetet 1920-ban adták ki, ebben a történetben mutatta be az olvasóknak Hercule Poirot-t, aki azután hosszú időn át, összesen 33 regényben és 54 novellában szerepelt. A másik ismert szereplője Miss Marple, aki A kedd esti klubban szerepelt először, és akit olyan nőkről formált meg, mint saját nagymamája és az ő régi barátnői. Christie soha nem írt olyan regényt, melyben együtt szerepelt volna Miss Marple és Hercule Poirot. Egy nemrégiben előkerült hangfelvétel szerint ezt így indokolta: „Poirot, a tökéletes egoista nem szerette volna, ha (ki)oktatják saját mesterségében, vagy hogy egy élemedett vénkisasszony tegyen neki javaslatokat.”