Jelenlegi hely
További ajánlataink
Bővebben...
George Caldwell, az ötvenéves természettantanár egy pennsylvaniai kisváros, Olinger középiskolájában tanít. Ugyanitt tanul tizenöt éves fia, Peter is. Ócska, kéz alatt vett autójukkal járnak be nap mint nap a tanyáról, Caldwell feleségének i?1családi birtokáróli?1. A regény az ő három napjuk történetét meséli el.
Sok minden belefér ebbe a három napba. Peter kamaszos lázongása és apja miatti szégyenkezése: a tanár egyenrangúként beszél a stopos csavargóval is, aki ráadásul meglopja őket; mindig és mindenütt megalázzák vagy megalázkodik, s ő mindezt természetesnek veszi; retteg fegyelmezhetetlen diákjaitól és a zsarnoki igazgatótól, és ezt egy pillanatig sem hajlandó titkolni. Peter festőnek készül, alig várja, hogy otthagyhassa a tanyát és a kisvárost, de élete addig is merő szenvedés: kellemetlen bőrbetegségben, psoriasisban szenved, amit még szerelme, Penny elől is rejteget.
Buta és rosszindulatú, jámbor, törekvő vagy épp csak hormontúltengéses diákok, sokféleképpen megtört tanárok, a vidék kisszerűsége, ugyanakkor mikrokozmosz jellege: mintha csak Kosztolányi Aranysárkány-át olvasnánk amerikai változatban. Ám itt görög mitológiai megfelelések is színezik a képet: Kheirón, a kentaur áldozati halála megváltást ígér.
John Updike a Szegényházi vásár és a Nyúlcipő után, 1963-ban írta A kentaur-t, s ezzel tört be igazán az irodalmi köztudatba: megkapta érte az egyik legnagyobb amerikai könyvdíjat, a National Book Awardot, Franciaországban pedig az év legjobb külföldi alkotásának járó Prix Etranger-t.