Magyar geopolitika - Ezeréves harc a Kárpát-medencében

„Őseink nem egyedül a hódítás és a fegyver jogán vették birtokukba a Kárpáti-medencét, hanem örökség jogán is. Mielőtt a ma itt lakó népek bármelyike is állandó otthont talált volna, a magyarság két testvérnépe, a hun és az avar már uralma alatt tartotta. Régebben ezt a rokonságot történetíróink közül is többen tagadták. Ma azonban krónikaíróinknak már igazságot szolgáltatott a tudomány. Hogy honfoglaló hőseink Árpád vezérletével itt kerestek hazát, az nem a véletlen műve, sőt nem is egyszerűen e történeti kényszer következménye, hanem a magyarság öntudatos törekvéseinek eredménye. Kétségtelen, őseinket a volgamenti, majd donvidéki hazából a népvándorlás hullámai mozdították ki, ámde őseinek még módjukban lett volna több irány között is választani. Teljesen hihetetlen azonban, hogy a sík vidékhez szokott magyarság menekülésszerűen nekirohanjon a Kárpátok hegyláncainak. S nem is volt így. (…) Közös hazánk ez a terület, amelyhez való jogunkat éppen úgy kellene ismernünk, mint a háztulajdonosnak, földbirtokosnak az ingatlanához fűződő jogokat, s ez kötelességünk is.”

1943-ban a fenti a gondolatokkal ajánlotta művét az olvasóközönségnek Kalmár Gusztáv (1892–1949), minden idők egyik legjelentősebb földrajztudósa. A szerző az egykori Magyarország természeti egységét felbontja alkotóelemeire és a Kárpát-medence minden egyes tájának geopolitikai jelentőségét éppen e természetes egység szempontjából mutatja be. „Úgy tesz, mint a gépészmérnök, amikor a motort vagy egyéb erőgépet alkatrészeire szedi szét, megmagyarázza az összefüggéseket és a kölcsönhatásokat, hogy a bemutató után könnyen és biztosan újra összerakja a gépezetet és bemutassa hallgatóinak tökéletes működését” – írta a kötet egyik korabeli méltatója.

A bencés szerzetes könyve nemcsak úttörő jelentőségű volt, hanem mindmáig ez a legfontosabb magyar geopolitikai alapmű. A kommunista diktatúra és mai szellemi örököseik ezt is megpróbálták eltüntetni, de nem sikerült, 80 év után most először jelenik meg újra Kalmár Gusztáv hiánypótló könyve arról, miért van történelmi jogunk őseink földjéhez.