Jelenlegi hely
Az első gertrudis
További ajánlataink
Bővebben...
A Bánk bán 1833. február 25-én tartott kassai ősbemutatójának főbb szereplői valamennyien tagjai lettek a Pesti Magyar Színháznak, a későbbi Nemzeti Színháznak. Egyedül a Gertrudist alakító Kántorné Engelhardt Anna nem. Pedig ő volt a korábbi évtizedek legnagyobb tehetségű drámai színésznője, a vándorszínészet hőskorának csillaga. A méltatlan mellőzés soha nem gyógyuló sebet ütött a kemény természetű, büszke színésznő lelkén: hiába hívták vissza később, "nem akart hold lenni ott, ahol egykora nap volt". Kertész Erzsébet regénye nemcsak hősnőjének megrendítő, titkokkal terhes sorsát kíséri végig, hanem részletes, eleven tablót fest a reformkori színészvilágról is.
Adatok
A szerzőről
Kertész Erzsébet (álnevei: Ingrid Holsen, Elbert S. Payne, Marjorie Wyne) (Szolnok, 1909. szeptember 29. – Budapest, 2005. március 25.) József Attila-díjas (2000) magyar író.
Szolnokon született Kertész (Mór) Miklós gépészmérnök, gyárigazgató és Reiser Irén gyermekeként izraelita családban. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémia–földrajz szakán tanári oklevelet szerzett. Kezdetben könyvtárosként dolgozott, majd 1936-1940 között a Dolgozó Asszonyok Lapja főszerkesztő-helyettese, 1940-től szabadfoglalkozású író volt.
Elsősorban fiataloknak, különösen lányoknak írt regényein, amelyek az emlékezetes csíkos könyvekben jelentek meg, olvasók több generációja nőtt fel. Életrajzi munkái a világ- és a magyar történelem nagy alakjairól szóltak, de kizárólag nőkről. Nevéhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben (Podmaniczky Júliának, Jósika Miklós feleségének az életrajza), a Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktorasszony (Hugonnai Vilmáról az első magyar orvosnőről szóló) című könyv. Utolsó kötete saját életrajzi regénye volt, amely csak néhány évvel halála előtt jelent meg Fiút vártak, lány született címmel. Kertész Erzsébet számos elbeszélés és mese szerzője is volt, fordított bolgárból és oroszból egyaránt. Az írónőt 1995-ben a köztársasági érdemrenddel, 2000-ben József Attila-díjjal tüntették ki.