Jelenlegi hely
Pipacs, a fenegyerek - Az elsikkasztott pénztéros /Rejtő hangoskönyvek 6.
További ajánlataink
Bővebben...
Pipacs, a fenegyerek
Délkelet-Ázsia fülledt, trópusi szigetilágában Pipacs - aki, mint már tudjuk, fenegyerek - szárnyai alá veszi Robint, a jobb sorsra érdemes ifjú csavargót. A fiatalember ennek ellenére végül révbe ér, némi szélhámosság, valamint nem kevés pofon és dzsungelharc árán.
Az elsikkasztott pénztáros
Curzon úr, a Sidney-i félénk, pedáns banktisztviselő távolról sem regényhős. Csupán magára marad húszezer bűnre éhes dollár társaságában. Az események ettől kezdve megállíthatatlanul sodorják - egy luxusutazáson kifoszt néhány hamiskártyást, találkozik Monte Cristóval, és magába bolondít egy gyönyörű szélhámosnőt. És eközben mit sem sejt az egészről.
Adatok
A szerzőről
Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest 1905. március 29.– Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója.
Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét ma már nagyra értékelik. Kamaszkorában verseket írt, majd 1928-tól komor hangulatú novellákat adott közre a napisajtóban. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Ezzel egyidőben füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket alkotott. Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott ponyvaparódiáival aratta, olvasottsága a Kádár-korban Jókai Móréval vetekedett. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Latabár Kálmánhoz, Salamon Bélához is. Miután kivezényelték a Don-kanyarba, 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg/tűnt el a keleti hadszíntéren, a Szovjetunió (oroszországi) területén.