Powered by Smartsupp

Jelenlegi hely

Tündérkert - Erdély
- 13%

Tündérkert - Erdély

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
440
Kiadás dátuma: 
2023
Olvasási idő:
10-11 óra
A Tündérkert Móricz Zsigmond 1922-ben megjelent regénye. A mű az Erdély-trilógia első kötete, és a 17. századi Erdély politikai és társadalmi világát eleveníti meg. Az író kortársa, Schöpflin Aladár szerint a regény „a 20. századi magyar irodalom legnagyobb és legsikeresebb erőfeszítése múltunk birtokbavételére”. A Tündérkertben két 17. századi...
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap

Bővebben...

A Tündérkert Móricz Zsigmond 1922-ben megjelent regénye. A mű az Erdély-trilógia első kötete, és a 17. századi Erdély politikai és társadalmi világát eleveníti meg. Az író kortársa, Schöpflin Aladár szerint a regény „a 20. századi magyar irodalom legnagyobb és legsikeresebb erőfeszítése múltunk birtokbavételére”.
A Tündérkertben két 17. századi erdélyi fejedelem, Báthory Gábor és Bethlen Gábor élete kerül bemutatásra. Báthory Gábor a fiatal fejedelem, aki élvezi az életet, és mértéktartást nem ismerő életstílusával eléri, hogy még a saját emberei is ellene forduljanak. Vele ellentétben Bethlen Gábor igazi mintaalak a regényben, aki mindig jól átgondolja a cselekedeteit, és igyekszik mindenben segíteni a népnek.
Harc, szerelmi tobzódás, kiszámíthatatlan indulatok, okos, messzire világító tervek s az élvezeteken kibicsaklott törekvések, az élettől kicsikart örömök és bűnhődések, meghunyászkodó, alamuszi megalázkodások és kegyetlen-kemény vívódások, árulások regénye a Tündérkert, a 20. század kiemelkedő jelentőségű magyar nagyregényének első része.

Adatok

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
440
Kiadás dátuma: 
2023

A szerzőről

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2.– Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel. Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták. 1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett.

1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.

Kedvenc kategóriák

Cookies